Egészségmegőrzés

Ahhoz, hogy az asszonyok helyt tudjanak állni családanyákként, dolgozó nőkként, a férfi partnereként, elengedhetetlen az egészség, magabiztosságot, önbizalmat és erőt ad, ha minden rendben van a testünkkel. Ezért is tartja fontosnak a Magyar Női Unió támogatni és segíteni az egészséget megőrző lehetőségeket, felhívni rájuk a figyelmet.

Boldogasszony az Őshagyományban-Boldogasszony a Dörgicsei Levendáriumban

Népünk hitében a Fény a teremtő erő és a Törvény a világban. Keletnek fordulva ezért köszöntötték a régiek a Napot, s köszöntik ma is imával minden reggel a gyimesi csángók is.

E teremtő és igazító fény örök asszonyi kegyelmét és irgalmát Boldogasszonynak hitte és nevezte népünk.

Dörgics aratás 10.

Magot sóvárgó szeretőnek és fénymadártól foganó anyának tartotta őt. Hitte, hogy ő Isten „szántóföldje”, ő a tenger csillaga, hogy minden erdő, rét és virág őt mutatja, s így ő van jelen minden éjszakában, a Holdban, amely a vizek Úrasszonya. Ő a mindenek anyaméhe.

A magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, ami összekapcsolódik az Égi magyar földdel, amiből folyamatosan újraszületik a magyar élet. Ez feltételezi, hogy a magyar lélek egy növényi szemléletű, női princípiumot elfogadott világképet hordoz magában a Boldogasszonyban.

Úgy, ahogy az emberi élet minden állomásánál és változásánál megjelenik a Boldogasszony kultusz különböző formáiban, úgy az esztendő körének változásrendjében ugyancsak Boldogasszony vezeti az embert. Általa tud az ősi tudást megbecsülő ember a Teremtőhöz fordulni. Boldogasszony vezeti az esztendő körének szokásrendi ünnepein a földi embert, aki őshitünk szerint Máriát tiszteli benne.

Népünk hét nagy Boldogasszony ünnepet emel ki, a hetes szám szakralitása miatt, bár számon tartott ünnepe ennél több. Az ünnepkör ciklikussága szorosan követi a női princípiumot, a természet rendjét és kozmikus erejét.

Az évköri ünnepsor legközelebbi napja, Sarlós Boldogasszony (július 2.)

Sarlós Boldogasszony a szegények és a szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és a fogságban gyötrődök pártfogója, a halottak oltalmazója. Ezen a napon mozdult meg a várandós Mária méhében a kis Jézus, a Fény gyermeke. Ezért Ő a várandós édesanyák vigyázója is. Ezen a napon emlékezünk Mária Erzsébetnél tett látogatására is.

A régiek alkotta világkép szerint ez a nap az aratás szakrális kezdete. Az aratás patrónája a Szűzanya. Úgy hitték eleink, hogy a Szűzanya arat és fiára hagyja a gyűjtést, valamint a búzának a konkolytól való elválasztását. Az „élet” – a gabona, főként a búza, – Isten ajándéka, Krisztus teste.

Azt tartották, hogy minden aratásban az Ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. Az aratásra induló lány búzakoszorút viselt a fején, a férfiak a Fény tiszteletére fehér ruhában – bő ingben és gatyában – arattak és csépeltek.

Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött a föld keleti sarkában. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.

Országszerte, így a Dörgicsei Levendula Majorságban is készülnek az aratáshoz. Itt azonban nem búzát aratnak, mint a gabonaföldeken, hanem levendulát. Dr. Demján Ildikó orvos-természetgyógyászként 2003–ban ültette az első levendula töveket a Balaton – Felvidék ezen kiemelkedő vidékén, ahol a kiváló termékenységű talajnak köszönhetően már ősidők óta földművelők által lakott volt a terület.  Nemcsak termőföldjének minőségéről híres e hely, de páratlan szellemi – szakrális jellege is. A majorság előtt lévő ikerromok és a hely régészeti feltárása bizonyította, hogy a templom az ősvallás tiszteletére épülő Fényszentély lehetett, mely legalább Árpád-kori építésű, vagy annál még korábbi keletkezésű. Ezen épületeket az ősvallás tudása alapján olyan energiavonalakra építették, mely jelentős tisztító, gyógyító erővel rendelkezett, s így a talaj is dús, gazdag terméssel szolgált. A Szent György-vonal környezetében lévő családi manufaktúra keretében működő gazdaság 5 hektárnyi levendulaültetvénye bizonyítja ezt az állítást, mert ilyen gazdag, életerős, dús levendulamező szinte egyedülálló még a környék többi ültetvényei között is. Ahogy végignéz az emberi tekintet a lila áradatban, azt a termékenységet láthatja benne, mint a termékeny anyaméhben a növekvő magzat, mely lüktet, áramlik, osztódik, s mindig egyre feljebb a Fény felé törve növekszik, dagad, napról napra egyre nagyobbra, hogy a legvégén rámosolyoghasson gyermekére a Földanya. Mint a gondos és simogató anyai kéz, amely körbefonja a kisgyermekét van jelen a Dörgicsei Levendula Majorságban, ahol a levendulabokrok gazdag virágzásukkal és a végtelenbenéző, csodálatos színvilágukkal hálálják meg azt a szeretetet és körültekintő figyelmet, melyet Demján Ildikó és családja áraszt feléjük. Ildikó hitvallása és természetszeretete teremtette meg itt azt a csodát, mely biogazdaságát jellemzi. Tiszteletben tartva a természetet, környezetkímélő, vegyszermentes gazdálkodást folytat, harmóniát biztosítva ezzel a növény-és állatvilág természetes egységének, körforgásának.

Az igazi esszenciája ennek a körforgásnak az, amikor az ember is részesévé válhat ennek az egységnek. Ildikó tudás-és értékközvetítő szemlélete teremtette meg azt, hogy kívülről érkező látogatók is megtekinthessék a családi manufaktúrát, s emellett olyan kulturális-művészeti alkotóműhelyt hozzon létre, ahol a szakralitás által időben mi is visszatérünk azokhoz az ősi értékekhez, elemekhez, melyek előttünk sorakoznak.

Vigh Tímea

www.levendarium.hu

Forrás:  Molnár V. József, Kalendárium

 

 

Ne légy gátja a gát-tornának!

Sokaknak ismerős az érzés: egy tüsszentés és csepeg a vizelet. Pedig ennek kortól függetlenül egyáltalán nem kellene így lennie.

A megoldás a gátizomtorna, amivel legtöbbször már csak akkor találkoznak a magyar nők, ha műtét helyett alternatív gyógymódot keresnek.  Holott a tapasztalatok szerint csak a tornával óriási eredményeket lehet elérni. Megtanulására a legjobb módszer megszakítani  a vizelést úgy, hogy  közben  a comb, a has és a fenék  izmai nem feszülnek meg. A gátizomzat megtapintásával, majd rászorításával is lehet próbálkozni. A gyakorlatokat kezdetben tehermentesített állapotban végezhetjük (hanyatt- vagy oldalon fekve, hason illetve négykézláb), a későbbiekben pedig a gravitáció ellenében ülve, állva, térdelés valamint járás közben.

A torna hatására a kismedencei szervek vérkeringése fokozódik, a kötőszövetes lemezek fellazulnak, csökken az esetleges gyulladás, széklet- és vizelet-inkontinencia, javul a műtét utáni regeneráció  – hívja fel a figyelmet Kálmán Anita gyógytornász.  A módszer használható szülés előtt, közben és közvetlenül utána, a későbbi életszakaszban pedig – amikor a kötőszövetek ellazulnak  – az izmok újra feszessé tételére és a medencelap megemelésére  – teszi hozzá. A szakember szerint legalább egyszer mindenképen jó gyógytornász segítségét kérni meggyőződés céljából, hogy valóban  jól végzi-e mindenki a feladatot. Emellett nagyobb süllyedéseknél már nem elég csak a gátizomtorna, előtte mindenképpen vissza kell állítani az anatómiai helyzetet, például hüvelykocka pesszárium alkalmazásával.

Kegel hozta be a módszert Európába az Indonéz szigetvilágból. Úgy tartotta, hogy  napi 300-400 szorítás hozza tökéletes formába a nők gátizmát. Kálmán Anita gyógytornász már 100 feszítéssel is elégedett lenne, ha azt minél többen gyakorolnák. A szakember szerint ugyanis már ezzel is jelentős eredményt lehetne elérni az életminőség javulásában.